IL CONGRESSO UGROFINNICO A TARTU DI ESTONIA

Tartunak ma 100 ezer lakosa van, egyetemét l632-ben Gusztáv Adolf svéd király alapította, ma 7500 hallgatója és 820 oktatója van. Az 5 évenként megrendezésre kerülő kongresszusok néhány megelőző színhelye a következő volt: Turku (Finnország), Sziktivkar (Komi Köztársaság, Oroszország), Debrecen (Magyarország), Jyvaskyla (Finnország)

A kongresszus regisztrált résztvevőinek száma 670 volt, többségük észt és finn, magyarok sajnos csak 38-an voltak. Arésztvevők között voltak olaszok, pl. Amadeo Di Francesco Nápolyból, Carla Corradi-Musi Pármából, Antonella Magnabosco Vicenzából, de tartottak előadást ausztráliai, amerikai és japán előadók is, pl. Waseda Mika professzor, a oszakai Idegen Nyelvek Egyetem magyartanára.

Plenáris előadások: Mit mondanak a mitoszok a finnugor gondolkodásról? - Az őshaza és az alapnyelv problémái - A finn és az észt közmondáskutatás (magyar kiegészítéssel) - Az uráli sámánizmus, stb.
Néhány szekció-előadás címe: A déli lapp család- és keresztnevek - A lett nyelv hatása az észtre és a finnre - Észt és liiv szavak a lett nyelvben - Török (azaz tatár, baskir, csuvas) kölcsönszavak a votjákban - A magyar parancsoló mód modális funkciója alárendelt mondatokban (Waseda Mika) - A Svédországban élő magyarok nyelve - A finn nemzeti eposz, a Kalevala törökre való fordításának problémái - Török kölcsönszavak az észtben és a finnben - A régi észt és finn egyházi énekek nyelve - A finn Kalevala és egy finn regény számítógépes vizsgálata - A haza és a Nyugat az észt emigráns irodalomban - Az 1937-ben (vagy 1941-ben?) a szovjet hatóságok által "nacionalizmus" bűne miatt kivégzett Gerd Kuzebaj votják (udmurt) költő munkássága - A garabonciás mítosz a modern magyar irodalomban (Amadeo Di Francesco) - Az ősök tisztelete az osztjákoknál (hantik) és a voguloknál (manysik) - A vogulok hitvilága - Az uráli hagyományok és mítoszok
és a régi görög-római hitvilág (Carla Corrado-Musi) - Kereszténység előtti istenek a votjákoknál - A 19. század végén élt (Mezzofanti bíboroshoz hasonlóan) sok nyelvet megtanult Solomon Caesar Malan anglikán lelkész olasz közmondásokat is idéző "Jegyzetek az ószövetségi Példabeszédek Könyvéhez" című háromkötetes életművében található magyar és finn közmondások és Kalevala idézetek - Az osztják népi kultúra változása a 20. században - A rénszarvasról szóló osztják dalok variánsai - A finnugor és a török (csuvas, tatár, baskír) szomszédság a népzenében - A régi zürjén naptár és az indo-iráni naptárrendszer összehasonlítása - Régészeti kutatások Finnországban, Észtországban és a Cseremiszföldön - Genetikai vizsgálatok különböző finnugor népeknél.

A kongresszus egyik napján kirándulások voltak, amelyeken Észtország nevezetes városait - ahol az észt kultúra jeles képviselői dolgoztak - és néprajzi szempontból jellegzetes vidékeit, pl. a jellegzetes régi kutúrát őrző Szetu vidéket, látogathatták meg - választásuk szerint - a résztvevők.

A kongresszust üdvözölte Lennart Meri köztársasági elnök, a résztvevők tiszteletére fogadást adott a finn és a magyar nagykövet, két este pedig hangversenyt rendeztek az egyetem dísztermében. A kongresszus idején szép könyv- és néprajzi kiállítást is rendeztek Tartuban.

Az ugyanahhoz a nyelcsaládhoz tartozó nyelveknek van egy közös alapszókincsük és a nyelvtani szerkezetük is hasonló. Ilyen nyelvcsalád például Európában az indoeurópai (indogermán, indoárja) a finnugor és a török. Az indoeurópai nyelvekhez tartoznak például a neolatin (olasz, francia, spanyol), a germán és a szláv nyelvek, a görög, a perzsa, az északindiai nyelvek (pl. a hindi, bengáli, urdu stb.) és a ceyloni szingaléz is. Az egyik legjellemzőbb közös szó a "madre", németül Mutter, angolul mother, oroszul (többes genitivusban) materi [матери], a hindiben mata, vagy például a "tre", németül drei, angolul three, oroszul, hindiül tri stb. Mindezen nyelvekben vannak (az angolban jórészt csak voltak) nyelvtani nemek és prepozíciók.

Önálló államuk van: magyar 15 millió (30%), finn: 5.3 millió (10%), észt 1 millió (15%). A finnek és az észtek közeli rokonok, többé-kevésbé meg is értik egymást. Több finnugor nyelvet beszélő nép él Oroszországban, az Uráltól nyugatra. A nép nevéről elnevezett köztársaságuk van, amelyben azonban kisebbségben vannak, nyelvhasználati lehetőségük korlátozott, anyanyelvük iskolai oktatása egyre csökkenő mértékű, van úgy, hogy a köztársasági elnök sem beszéli a köztársaság nevében szereplő kisebbség nyelvét. Idetartoznak a következő nyelvek: (zárójelben a főváros): zürjének 350 ezer (Sziktivkaar), votjákok: 520 ezer (Izsevszk), mordvinok: 770 ezer (Szaranszk), cseremiszek: 540 ezer (Joskar-Ola).

Más, kisebb létszámú európai finnugor népek: karjalaiak (62 ezer), vepszek (6 ezer), izsórok (300), livek (15), vótok (?) A lappok három országban (Svédország, Finnország, Oroszország) élnek, a lappul beszélők száma kb 35 ezer.

A finnugor nyelvek jellegzetes közös szavai - zárójelben csak a magyart idézve - pl. a "mano" (kéz), "sangue" (vér), "pesce" (hal), "pietra" (kő), "tri" (három) stb. E nyelvekben nincsenek nyelvtani nemek, a prepozíciók helyett általában posztpozíciókat használnak, pl. "a Roma" magyarul: Rómában.

Megjegyzés: Legújabban már a szamojéd nyelveket is a finnugor nyelvekkel közös nyelvcsaládba (uráli nyelvek) sorolják. Az Uráltól keletre, Észak-Szibériában élő szamojéd nyelveket beszélők száma: enyecek: 100, nyenyecek: 24 ezer, nganaszanaok: 1000, szölkupok: 1800.

HOME 1 - HOME 2 - HOME 3